Dobozba zárt régi fénykép...

Régi dobozba zárt képek.
Most előveszlek titeket.
Kezembe akad egy kb 10 éves kép.
És látom, egy férfi arcképét.
Ránézek…
Szívem összeszorul.
Nem ismertem mégis hiányzik.
Kicsi voltam mikor elment örökre.
Látom a képeket, amin átölel engem.
Kár, hogy nem ismerhettem meg.
Nincsenek emlékeim róla.
Kisgyerek voltam, nem raktározta el az agyam.
Eddig nem jött elő ez az érzés.
De akkor is…
Mi lenne, ha most élne?
Milyen lenne átölelni hirtelen?
Ezek a kérdések törtek elő.
Kár, hogy nem ismertelek.
Csak egyet tudok.
Hiányzol nagypapa!